Előző (2. hét) Következő (4. hét)

Megtermékenyülés - Előébrény  ( praembryonalis szak ) 

A petesejt a tüszőrepedést követően 24 óráig alkalmas csak a megtermékenyítésre, ha ez nem történik meg felszívódik. Tehát ez az ideális időszak a védekezés nélküli közösülésre ha a teherbe esés a cél. Miután a partnere ejaculált több millió spermium utazása kezdődik meg a hüvelyen és a méhen át és csak pár száz jut el a petevezetőig, ahol a petesejt vár.
A legrátermettebb spermiumnak sikerül behatolnia a petesejtbe és megtörténik a megtermékenyítés,
a petevezető első szakaszában.
A megtermékenyült petesejt a petevezetőn keresztül a méhbe vándorol, közben számos osztódáson megy keresztül ( előébrényi szak ).
Körülbelül 30 órával a megtermékenyítés után, a petesejt oszlik két, majd négy sejtre, nyolcra és így tovább. Közben a petevezetékben haladva eléri a méhet. Mire eljut a méhbe, ez a sejtcsoport úgy néz ki, mint egy kis labda, ezt az állapotot szedercsírának nevezzük. A szedercsíra üregessé válik, és folyadék tölti ki. Ez az úgynevezett hólyagcsíra ( blastocysta ), mely készen áll arra, hogy beágyazódjon a méh nyálkahártyájába. A balstocysta ármérője ekkor 0,2 mm. Néhány napig csak lebeg és közben folyamatosan fejlődik.


 

Anyai szervezet

Ekkor még a nincs érezhető jele annak, hogy egy, vagy több élet fejlődése indult meg.
A táplálkozás és életmód már ekkor is hatással van a baba fejlődésére. Bizonyos tápanyagok, mint például a m
egfelelő mennyiségű folsav bevitel javasolt.
Bár még sokat kell várni, hogy megtudja milyen színűre fesse a gyerekszobát, a baba neme eldőlt a megtermékenyülés pillanatában. A  megtermékenyült petesejt 46 testi kromoszómával, valamint 2 nemi kromoszómával rendelkezik. A nemi kromoszómák határozzák meg a megszületendő baba nemét. Az anyától csak X kromoszómát kaphat az apától X, vagy Y kromoszómát. Ha az anyai X kromoszómájához  apai X kromoszóma  társul  ( XX ) kislány, amennyiben Y kromoszóma  ( XY ) kisfiú születik. Tehát a megtermékenyítő sperma határozza meg a baba nemét.